Jaj, de örülök az újabb résznek,
Aldaril!!!

Nagyon köszönöm neked is, a segítőidnek is... Végre eljutottunk a szenvedés végéhez, innen már laza siklás a történet a boldogság felé. Nyári szünetre való befejezés jön, tiszta öröm lesz. Ha kibírom, megvárlak az utolsó résszel, addig csak belelesek itt-ott, aztán maratonban lenyomom, mintha még nem láttam volna. Amilyen tempóban haladsz, maximum két hét múlva lehet egy csodás hétvégém/hétvégénk hála neked! Még egyszer nagyon köszönöm!