--- végre kiderült a gyűlölet oka, de valaki végre szeresse már ezt a szegény zongorista srácot! Ilyen hányattatott élet után sok-sok örömöt érdemel! (A nővére most tetszett, bár nem lesz a kedvencem! )
Köszönöm a munkát!
Nagyon megörültem a tizenkettedik résznek! Köszönet érte, Ladyfairy!!! Igazán szép rész volt, és igen, kezd értelmet nyerni sok minden. Közel a vége, kerekedik a sztori, nem érzem, hogy elhúznák, vagy feleslegesen bonyolítanák, ami külön öröm.
"Ki hallja létének monoton dübörgésében: Csak teste fogoly, a lélekgondolat szabad."
Ez , azért nem volt semmi. In Ho drága gyermek kicsit túl beképzelt volt a múltban. A megveretésben totálisan benne volt a keze Yoo Jung-nak , de a kezére csak azért vert rá a kis pasek, mert jó párszor megalázta. Mondjuk én nem megverettem volna, hanem magam vertem volna el, ha rólam így nyilatkozott volna az úgynevezett " testvérem"! Mondjuk számomra van egy érthetetlen rész a történetben. Elvileg In Ho nem ment el a rehab kezelésekre, hanem inkább ezerrel sajnáltatta magát, hogy Yoo Jung tönkretette a kezét és ez által a jövőjét is. Akkor most, hogy a fenébe tud játszani ? Akkor, ha tud játszani miért is ment tönkre a jövője ?