A Holdújév is vándorló ünnep, ugyanúgy mint nálunk a Húsvét.
Kiszámítása kissé bonyolult, minden évben az európai naptár, a Gergely naptár szerinti február 4-hez legközelebb eső újhold napján van.
Ezért január 21 és február 21 közé eshet. Ebben az évben tehát február 19 az újév első napja, ami egyben a KECSKE ÉVÉ-nek is a kezdete.
A tavaszünnep a tavasz s egyben az új év kezdete, s mint ilyen, két célt szolgál. Egyrészt alkalom arra, hogy a nagycsaládok tagjai összegyűljenek, megajándékozzák és jókívánságaikkal elhalmozzák egymást. Másrészt pedig ilyenkor kell elbúcsúztatni az óévet, megszabadulni annak ártalmaitól, illetve ilyenkor lehet a jó szerencsét biztosítani az új évre is.
Az újév előestéje - ami ma van - az ünnepsorozat legfontosabb része.
Ez a nap a mi szentesténkre, valamint a szilveszter esténkre hasonlít. Ilyenkor a nagycsaládok összejönnek, hogy elbúcsúztassák az ó évet.
Nagyon sok és sokféle ételt készítenek, hogy az újév napjára is maradjon, mert az jó előjel az újesztendőre.A családtagok megajándékozzák egymást. Az egyik legfontosabb a piros boríték, amelybe pénz tesznek, fontos hogy páros szám legyen. Lehetőség szerint új ruhát viselnek, és a betegek is felkelnek, hogy nehogy egész évben betegek legyenek !
Amit tilos: halált, kísértetet és a 4-es számot kiejteni, mert hasonlít a halál szóhoz (si)! Sírni sem szabad, tehát ilyenkor a gyermekek akár milyen rosszak is, nem kapnak ki, nehogy sírjanak!
A díszítés a piros zászlók sokasága mindenben dominál a piros szín, s elmaradhatatlan az asztalokról a narancs.
Régen 15 napig tartott az ünneplés sorozat, amelyet az újév 15. napján a lampion ünnep zárt le. Ma nem egész egy hétre kapnak szabadságot az új év megünnepléséhez.
