Gyomar, pusszancs arra a beszélgető kedvű fejedre! Végre! Már hárman vagyunk, alakul ez...
Igazad van, Dávid ruha nélkül jobban fest, de poénnak nem semmi, ahogy felöltöztette, és az a duma, hogy a gyerekek nevelése szempontjából jobb lenne takargatni a fiú "izéjét, micsodáját, hát azt na...". Nagyon jót derültem a jeleneten.
Az ügyvédünk meg egyre édesebb. Ahogy pofozgatja magát a kórházi ágyon, mert mi a fenéért bámulja egy leszbikus lány nyálas, alvó arcát, aztán kiabál a lánnyal, hogy húzzon már el, és végezze a dolgát! A nővér néha tényleg sok, de alapból sok a túlcsinált, tehát direkt ironikus jelenet, így a nővéré elmegy közöttük. És amilyen gyerekkoruk volt, és neki kellett ellátnia a kisebb testvért, nem csoda, hogy élete központi kérdése a pénz lett. Aki éhezett már, attól fél a legjobban, hogy megint eljöhet az idő, amikor megint nem lesz mit ennie.
A színésznőt viszont iszonyúan fenékbe tudnám rúgni, pedig még csak bemelegít a további szemétségeihez. Elvárja, hogy mindenki imádja, és mindenki azt tegye, amit ő akar. Aki nála önzőbb, azt rajzolták! Viszont ő maga egy személyben gondoskodik akkora konfliktusról, amire rá lehet építeni tizenhat másfél órás részt, amit köszönjünk meg neki. Sok-sok szép érzelemben gyönyörködhetünk, hála neki.
