Nahát, hétvégi meglepiiiiiiiiii! Köszönöm nektek, Aldaril, Vandi és Erzsi! Ezenkívül már csak két szenvedős rész jön, aztán még mindig szenvedve ugyan, de befutunk a finisbe. A szép finisbe. Még mindig úgy gondolom, egészen ritka a színészek játékától ez a történet. Imádom nézni! És nem unom meg imádni nézni. Kicsit blikkfangos lettem, de akik szeretitek a sztorit, tudjátok, miről vartyogok itten.
Ebből megint klassz kis este lesz...
"Ki hallja létének monoton dübörgésében: Csak teste fogoly, a lélekgondolat szabad."